Komló

Történet

Az egykori kicsiny falu létezéséről 1256-ból származó oklevél tesz említést „villa Compleov” néven, mint a pécsváradi bencés apátság birtoka, a mai Kaszárna-(Kaszonya) patak völgyében. Más korabeli oklevelekből állapítható meg, hogy a ma közigazgatási szempontból Komlóhoz tartozó települések már szintén lakottak voltak az Árpád-korban (Mánfa, Budafa, Jánosi, Mecsekfalu, Kisbattyán).A mai Komló közvetlen elõdje a belvárostól délkeletre, a régi temető és a középkori templom környékén volt.

A település nevét az itt termesztett komlóról kapta. A sör alapanyagát szolgáltató növény, karóra futva, már a falu XVIII. századi pecsétjén is szerepel. Komlót legújabb kori fejlődése is összeköti múltjával, az új épületek alapozásánál pl. római kori villaépület maradványai kerültek felszínre a II. századból a Mecsekjánosi és Kisbattyán közötti területen. A mai Hasmány-dűlőben épült templom környéke még menedéket nyújtott a török elől, a hódoltság végére azonban alig maradt egy-két lakott ház a településen. Évtizedeken át tartott a vita a pécsi püspök és a kamara között a terület birtoklásáért. A XVIII. században előbb özvegy gróf Traun Erzsébet, majd 1749-tõl az ország későbbi nádorának, Batthyány Lajosnak birtokába került.
Sikonda közigazgatásilag Komlóhoz tartozó üdülőövezet. Az 1928-ban feltárt, enyhén radioaktív, szénsavas termálvízre épült a strand. Jelenleg alakítják ki a strandfürdő korszerű létesítményeit. A termálvizet 1995-ben minősítették ismételten gyógyvízzé.

Bányászat

Komló falusi fejlődésében a mezőgazdaságnak nem volt meghatározó szerepe, annál inkább a szénkitermelésneképk. 1766-ban udvari rendelet szorgalmazta a szénlelőhelyek kutatását a Mecsekben, Pécs-Vasas térségében 1782-ben indult meg a kőszén kitermelése – Komlón csak 1812-ben jelzik a jobbágyok jószágigazgatójuknak, hogy az egyik környékbeli dombon kőszenet találtak. Az első táró megnyitása 1895-ben volt. A mecseki bányaipar szerepe akkor nőtt meg, amikor a Duna Gőzhajózási Társaság (DGT) Pécs határába helyezte át székhelyét. A korábban fakitermeléssel is foglalkozó Engel Adolf Jánosiban vásárolt területét 1894-ben a Somos-tetõvel egészítette ki, s ide települtek az első tárók (Adolf, Szerencse, Glanzer). Az igazán jövedelmező, függőlegesen mélybe hatoló aknát 1898-ban nyitotta meg, feleségéről Anna-aknának elkeresztelve. Az állami kőszénbányászat tényleges korszaka 1909-tõl volt jelentős. 1914-ben 41 gyermek, 8 nő és 584 férfimunkás 25 397 tonna kőszenet hozott a felszínre.

1945 után Komló azokhoz a településekhez tartozott, melyek esetében a várossá növekedés erőltetett folyamatát politikai elhatározás irányította. A háború után az államosított szénbánya (Mecseki Szénbányák Nemzeti Vállalat) területén átépítették és korszerűsítették a régi aknákat, új aknákat nyitottak (Kossuth I., Kossuth II., Béta) 1952-ben jelölték ki a legmélyebb képkomlói akna helyét Zobák-puszta közelében (571 méteres mélységben). Az itteni szénbányák termelése 1955-ben lépte túl az évi 1 millió tonnát.

Komlón az iparszerű bányászat több mint 100 év után, 2000. január elsején befejeződött. A bányabezárás 10 év alatt fokozatosan 1989-tõl kezdődően ment végbe. Ezzel párhuzamosan a város ipari szerkezetátalakítása is megkezdődött. A város vezetői lehetőséget látnak könnyűipari, gépipari, faipari, kőbányászati, szolgáltatási és kereskedelmi ágazatok fejlesztésére.

Bővebb információ megtekinthető a város honlapján: http://www.komlo.hu